szŐSsZ

Mára azt tervezetem, hogy szabad percecskéimben írok sok pici, rövid szösszenetet, mert már annyi minden motoszkál itt bennem.
Mindenek előtt, első, őszi szösszenetként, kedves budapesti lakostársaim, néztetek mostanában fel a Gellért-hegyre? Most van az a hete az évnek, amikor a legszebb a mi kis budai ajándék-dombocskánk. Piroslik a vadszőlő, a zöld lombkoronába már sárga és bordó folt is vegyül bőven. Ez engem mindig lenyűgöz, ma is rácuppantam a hetes busz ablakára csodálni a látványt. Most még az idő is csodás, szerintem sürgősen beiktatok egy nappali sétát odafent.