hétfő, július 28

Moving, keep on moving...

Szombaton Marcsit költöztettünk ideiglenes otthonába, Csepelre. Egy házzal lakik arrébb, mint ahol évekkel ezelőtt laktam, és pont ugyanolyan lakásban. Vicces. Igyekeztem útközben rögtönzött szájtszííinget tartani a környék nevezetességeiről, mint pl. Lord Mignon cukrászda, Csepel Pláza, hangulatos piac, helyi boltok típusa és koordinátái. Jut eszembe, Marcs: a ház végében, a hátsó oldalon volt régen egy kínai kajálda, azt még ajánlom. Jó eséllyel meg van még, kínai kajáldák nem gyakran szűnnek meg. (Szerintem államilag támogatott franchise rendszerben nyomják...)
A költöztető brigád 4,5 főből állt, ebből Péterrel együtt hárman pakoltunk, Judit pedig hozta a kisebb szatyrokat és vigyázott az autókra. Illetve egyszer Péter a legmélyebb szeretettel egy hatalmas ágyneműs zsákot támasztott a pocakjának, úgyhogy vehetjük úgy, hogy Esztibaba is besegített kicsit. A munkát némileg lassította az előző esti, eléggé éjszakába nyúló jókedvrederítő-party emléke, de azért kótyagosan is teljesítettük a feladatot.
Péteréktől kaptam kölcsön Szily László féle Kitolás könyvet, amiből megtudhatom többek között azt is, hogy hogyan jönnek létre a vakondnadrágos kismamák...

2 megjegyzés:

mary írta...

Örök hálám a 3,5 fős pakolóbrigádomnak. :) Nélkülük sohasem... ;)

Névtelen írta...

A kínai kajáldákat csak néha az ÁNTSZ zárja be. :)

Etus