Prága, 3. felvonás

szerda, kedd, ápr. 1.

Metró be a városba, irány a Vencel téri három emelet magas CD bolt. Kicsit féltem, hogy Gabót soha nem látom viszont, de sikerült nem szem elől téveszteni, és a végén nem vett semmit magának, nekem viszont talált egy Dixie Chix koncert DVD-t, én meg magamnak egy Trubadour albumot J.J. Cale-től. Majdnem vettem egy ír zenei válogatás CD-t is, csak mert játszik rajta a Gallowglass Céili Band is, de végül is lemondtam róla. Viszont láttam eredeti Ivan Mládek meg Banjo Band CD-t! A borítóra rá van írva, hogy a YouTube-ról ismerhetjük őket. Így jár, aki hülye klippet forgat harminc éve. :) Most aztán népszerűek. Persze Uhrin Benedek bácsi is népszerű volt. A bolt amúgy nagyon felkészült: láttunk több Omega antológiát, a Méta 20 éves CD-jét, a Muzsikáson meg meg se lepődtem.

Rengeteget sétáltunk, bejártuk a belvárost nappal is, voltunk a zsidó negyedben és megnéztük a zsidó temetőt, aztán az órát, ahogyan kolompol a csontváz, ettünk Häagen Dazs fagyit, átsétáltunk a Károly-hídon, ahol megint jópofa zenészek voltak, és bejártuk a Kisoldalt. Ez jó kis dombmászást jelentett, és nagyon tetszett, hogy igazi erdő van a városban. Tűvé tettük a környéket egy nemlétező hangszermúzeumért, aztán visszasétáltunk a metróhoz. Vasvári Béla tanácsára benéztün az U Fleku-ba, ahol saját főzésű fekete sörrel várják a vendéget, kérni nem is kell, ettünk mindenféle húsokat knédlivel, voltak zenészek, meg tömegestül olasz turisták. Ezt amúgy megfigyeltük, hogy bárhová megyünk, fél órán belül elöntik a helyet az olaszok. Egy enyhe üldözési mániát ez kialakít az emberben egy idő után. Vesztemre abszint bár volt a söröző mellett, uhh, már a színe is gyanús, méreg-UV-zöld és riasztó-piros, jajjderosszul lett a Tücsök...

Képzeljétek, a szappanunk a panzióban Donald rágó alakú volt, mindig vissza kellett fognom magam, hogy ne kóstoljam meg.

Még van egy plusz adósságom is, nem gratuláltam idejében:

Éljen Etus, aki lefutotta az első félmaratonját!!!