(Ide valami újabb őrült nagy bölcsességet akartam írni arról, hogy milyen szép is, amikor a dolgok úgy alakulnak, ahogy szeretnénk, és ez mintegy megerősít abban, hogy jó úton járunk. Vagy valami ilyesmiről. De addig halogattam, hogy képtelen vagyok visszaemlékezni, hogy pontosan mi is történt, amitől így megvilágosodtam megint, úgyhogy a rengeteg élőben és virtuálisan kapott ejnye-bejnye-miértnemírsz után hamarosan elmesélem, hogy milyen elképesztő kalandokat éltünk át a Reklámszakemberek Gyöngyével a NSBÁ-ban.)
(Amúgy azért nem írok, mert nem is tudom. Kicsit elrettentem. De majd megbirkózom a népszerűséggel.)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése