Mélyen tisztelt publikum! Felhatalmazok mindenkit, hogy ma irigyeljen-utáljon engemet, amennyire csak jól esik. Ugyanis szabadnapos vagyok, már tegnap kora délután óta. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi 24, sőt 28 órában hosszas sétákat tehettem a napsütésben (tegnap 5, ma 6 és fél megállónyi távot), kétszer látogattam el a nyüzsgő piacra, kisuvickoltam a lakást, voltam végre régen áhított Barka Fonalboltban, buja tulipános-nárciszos-gerberás csokorral díszítettem az ebédlőasztalt (amitől az én drága jó uram állítólag alig kap levegőt), friss kakaós csigát majszoltam tízóraira és hatalmas szemű, aszalt paradicsommal töltött olajbogyókat, beszereztem egy csinos kis sonkát, ami majd főhet a levében (rajta kívül pedig persze a tojások és a bableves is), friss zöldségeket, medvehagymát, isteni sós uborkát, házi mézes-narancsos-citromos limonádét szürcsölgettem, körbehorgoltam pár tojást, kiszédültem egy aerobik óráról (lehet, hogy tényleg sok volt egy egész csokor fürtös nárcisz itthonra?), narancsos-fűszeres tengeri sóban áztattam magam, szépülgettem, pihengettem, továbbá részben tönkretettem a fürdés eredményét azzal, hogy összemaszatoltam magam majd' könyékig kókuszgolyótojás gyártás közben. Szóval boldogság. Le bonheur. Ja, és a nagy boldogságban elfelejtettem átvenni a diplomámat, de csak nem adták oda másnak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése