Azt hiszem, mikor az ember felnő, előbb-utóbb a szülei szemére hány néhány dolgot. Főleg, ha szemtelenre arra nevelték, hogy ne rejtse béka alá a véleményét. Gondolom ilyenkor felmerülnek a szigorúság definiálásából eredő nézeteltérések, a Bezzeg szomszédék gyerekének kiváltságai, a "minek hagytátok, hogy valóra váltsam gyermekkori álmaimat és kukásautót vezessek" és hasonló horderejű kérdések.
Na nálunk meg most bukott ki a szög a zsákból. Merthogy már a harmadik Terry Pratchett könyvet szedem le a Luczinál a polcról és nem tudtam nem észre venni, hogy mindegyiken szerepel a Cherubion kiadó neve, amely évekig kéthetente küldött nekünk csomagot apám nevére. Egy hosszú-hosszú polcot töltött meg a könyveikkel. Úgyhogy utánanéztem. És mit találtam???
Tücs: - NEKED MEGVAN EGY RAKÁS KORONGVILÁG KÖNYV, ÉS SOHA EGYET SEM NYOMTÁL A KEZEMBE?!?
Zapja: - Nem hát. Mert az HÜLYESÉG. (kuncog) Hülyeséggel az ember nem traktálja a gyerekét.
Tücs: - (dohog-dohog... na BEZZEG, mikor nagy családi ebédeken nem bírtam enni a röhögéstől, mert a Besenyő család feje hozzád képest... na persze... doh-doh...)
Bejegyzések
2 megjegyzés:
nálam is megvan az összes (pdf-ben mág angolul is...)! douglas adams mellett a másik alapsorozat!
Ha egyszer felolvashatnék kisgyerekeknek, mondjuk ovodában, vagy első osztályban, vagy ágy mellett, akkor korongvilágososakat olvasnék. Csak. Persze egy gyerek-értelmező kéziszótárral együtt.
D.E.
Megjegyzés küldése