Mán pedig igaz VOLT.
Pont egy hónapja, július 1-én indult a VOLT Fesztivál, amire levonultunk bandástul, konvojban, három kocsival. Előző este a Gödörben mulattunk picit mi csajok, míg a fiúk bőszen gyakoroltak. Az apropó Évi sikeres államvizsgája VOLT, amit egy szolid koccintással akartunk megünnepelni. Ez több okból meghiúsult: egyrészt én már nemtom milyen megfontolásból, de sokkal később értem oda, mint terveztem, és addigra a két gézengúz tűzön-vízen barátnő (mármint Timi és Évi) megivott valahol egy-egy üveg Bacardi Breezert és mivel annyira nagy gyakorlatuk van az alkoholfogyasztásban, ettől már mérhetetlen jó kedvük lett. Fel is hívtak, hogy ha már úgyis kések, szerezzek valahol újabb két üveggel, ja bocs, esetleg hárommal. Végigjártam az összesVOLTot boltot a Deák környékén, és negyven perc alatt (jó, ebbe számoljunk bele egy "összefutást" Katával, a Gallowglass első furulyásával, akit nem láttam már egy éve, azóta meg pocakot növesztett, és a jelzett napon éppen Samumanó születésének kb. -5. előestéje VOLT, így hát amúgy sem szűkszavú asszonyság lévén volt mit mesélnie), szóval negyven perc alatt, kb. 8 körül meg is érkeztem a 3 üveggel, amin így kb. 50 Ft-ot spóroltunk a gödrös Breezer árához képest. Simán megérte, főleg, hogy gőzünk sem VOLT hogyan nyitjuk ki őket, de mivel rajtuk volt a gyanús kupak, dugdosnunk is kellett a pincércsajok elől. Próbáltuk a "világonmindensörnyitó" elvet követve megoldani a helyzetet, de három női táska teljes tartalmának bevetése (kulcsok, kulcstartók, körömreszelők, pénztárcacipzzárok) és a környéken fellelhető tereptárgyak (lépcső, esővízelvezető rács, asztal) sem bizonyultak megfelelő eszköznek. Végül 9 után kicsivel megérkezett Sanyi és laza mozdulattal sorban lepattingatta a kupakokat az alumíniumszékek ülőrácsai közti rések segítségével. Ott ültünk tehát a megoldáson egy órán keresztül. :-/
Berúgni így nem sikerült, de belehallgattam a The Puzzle és a Supersonic koncertjeibe. A Supersonicos fiúk szemmel láthatóan zavarba jöttek a nagy mosolygós üdvözlésemtől, gondolom a sötét hajammal, hegedű nélkül nem bírtak beazonosítani. Zavarukat fokozhatta, hogy a Puzzle dobosával, Golovics Ferivel elviccelődtem a sörnyitó-hiány kínzó kérdéséről, dehát őt ezer éve ismerem a MÉZből. Még Ligeti "Glissando" Gyuri - akihez a május végi Zagar koncerten nem mertem odamenni köszönni - is hangosan rámripakodott, hogy ejnye, hát jó, hogy végre méltóztatok üdvözölni őtet, hát múltkor is látott a Zagaron aztán mégsem mentem oda hozzá köszönni. De az is lehet, hogy csak szimplán idegesek voltak a lemezbemutató miatt. Pedig igazán nem volt miért, mind a két koncert nagyon jól sikerült. A The Puzzle számait még sosem hallottam korábban, de több is megragadta a figyelmemet, majd összekapom magam aztán lemegyek újra üdvözölni a Gyurit, aki lehet, hogy Somogyi bunkó c. dalokat írkál magáról, de valójában egy arany pofa. És nem kicsit van érzéke a zenéhez.
Node irány Sopron. A VOLT Fesztiválon tavaly VOLTam először, akkor nagyon tetszett. Idén is az VOLT a benyomásom, hogy ha most lenne kamasz gyerekem, ide szívesen lezavarnám művelődni megzülleni kikapcsolódni. Talán lesz még 15-20 év múlva is fesztivál, végül is már pár évtizede létező műfaj.
Az út lefelé elég mókás volt, a két másik kocsit pasi vezette, úgyhogy Timi véletlenül sem vezethette a konVOjLT, a magasabb tesztoszteron szint az ilyet nem viseli jól. Leérve szembesültünk vele, hogy a július eleji kánikula - hegyek ide vagy oda - a Lővéreket sem kíméli, úgyhogy megállás nélkül hidratálnunk kellett magunkat.
A kedvenc itteni sztorim, mikor kértem két deci rozét három deci szódával és kaptam egy félliteres műanyag poharat 4/5-ig feltöltve. Petivel ketten összesen nyolc kézzel és lábbal próbáltuk elmagyarázni a pultos srácnak, hogy ez sehogysem stimmel, de váltig állította, hogy ő belerakott mindent amit mondtam. Nagynehezen löttyintett még rá egy kis szódát, aztán jött a fizetés része. Kapott egy ötszázas italjegyet és egy kétezrest, ebből kellett volna nyolcszázig visszaadnia. Kaptam is ezerkétszáz forintot. Újabb közös győzködés és rögtönzött másodikos matekóra után megkérdezte, hogy akkor esetleg visszaadja-e az italjegyet. Huhh.
Az Aiming koncert nagyon jó hangulatú volt, csak kicsit korán kezdődött. Az első sort három Let You Down rajongó alkotta, akik állandóan repetázni akartak a kedvenc slágerükből. A másodikat olyan öt méterrel hátrébb mi csajok (mert mi tudjuk, hogy a keverő elé kell állni, mert ott szól a legjobban). A többi negyven ember szanaszét ült-hevert ill. azt a néhány idióta csajt bámulta elképedve, akik középen üvöltöttek és ugráltak összekapaszkodva. Sajnálhatja az a sok EDDA rajongó, akik este dugig megtöltötték ugyanazat a sátrat, hogy nem jöttek korábban, mert nagyon jól szóltak a srácok.
Sokmindent nem hallottam a Fesztiválból (tavalyi Szigetes élményeink alapján ezt már sejthettem volna, akkor nyolc órán át próbáltuk összeterelni kb ugyanezt a bandát, végül midenki összeveszett mindenkivel és hazament, mi meg ott álltunk hajnalban Petivel tanácstalanul egymásra bámulva, úgy, hogy összesen három taktus értékelhető zenét hallottunk...), de picit sikerült elszöknöm két Belga számra, egy Belmondo beállásra és Timivel még a nagyszínpad elé is befurakodtunk a Delinquent Habitsbe belehallgatni, hogy elsajátítsuk az o-o-yea! kiáltásokat. Ültem idén is VIP pihenőben, végül is fogjam be a szájamat. :)
Pont egy hónapja, július 1-én indult a VOLT Fesztivál, amire levonultunk bandástul, konvojban, három kocsival. Előző este a Gödörben mulattunk picit mi csajok, míg a fiúk bőszen gyakoroltak. Az apropó Évi sikeres államvizsgája VOLT, amit egy szolid koccintással akartunk megünnepelni. Ez több okból meghiúsult: egyrészt én már nemtom milyen megfontolásból, de sokkal később értem oda, mint terveztem, és addigra a két gézengúz tűzön-vízen barátnő (mármint Timi és Évi) megivott valahol egy-egy üveg Bacardi Breezert és mivel annyira nagy gyakorlatuk van az alkoholfogyasztásban, ettől már mérhetetlen jó kedvük lett. Fel is hívtak, hogy ha már úgyis kések, szerezzek valahol újabb két üveggel, ja bocs, esetleg hárommal. Végigjártam az összes
Berúgni így nem sikerült, de belehallgattam a The Puzzle és a Supersonic koncertjeibe. A Supersonicos fiúk szemmel láthatóan zavarba jöttek a nagy mosolygós üdvözlésemtől, gondolom a sötét hajammal, hegedű nélkül nem bírtak beazonosítani. Zavarukat fokozhatta, hogy a Puzzle dobosával, Golovics Ferivel elviccelődtem a sörnyitó-hiány kínzó kérdéséről, dehát őt ezer éve ismerem a MÉZből. Még Ligeti "Glissando" Gyuri - akihez a május végi Zagar koncerten nem mertem odamenni köszönni - is hangosan rámripakodott, hogy ejnye, hát jó, hogy végre méltóztatok üdvözölni őtet, hát múltkor is látott a Zagaron aztán mégsem mentem oda hozzá köszönni. De az is lehet, hogy csak szimplán idegesek voltak a lemezbemutató miatt. Pedig igazán nem volt miért, mind a két koncert nagyon jól sikerült. A The Puzzle számait még sosem hallottam korábban, de több is megragadta a figyelmemet, majd összekapom magam aztán lemegyek újra üdvözölni a Gyurit, aki lehet, hogy Somogyi bunkó c. dalokat írkál magáról, de valójában egy arany pofa. És nem kicsit van érzéke a zenéhez.
Node irány Sopron. A VOLT Fesztiválon tavaly VOLTam először, akkor nagyon tetszett. Idén is az VOLT a benyomásom, hogy ha most lenne kamasz gyerekem, ide szívesen lezavarnám művelődni meg
Az út lefelé elég mókás volt, a két másik kocsit pasi vezette, úgyhogy Timi véletlenül sem vezethette a konVOjLT, a magasabb tesztoszteron szint az ilyet nem viseli jól. Leérve szembesültünk vele, hogy a július eleji kánikula - hegyek ide vagy oda - a Lővéreket sem kíméli, úgyhogy megállás nélkül hidratálnunk kellett magunkat.
A kedvenc itteni sztorim, mikor kértem két deci rozét három deci szódával és kaptam egy félliteres műanyag poharat 4/5-ig feltöltve. Petivel ketten összesen nyolc kézzel és lábbal próbáltuk elmagyarázni a pultos srácnak, hogy ez sehogysem stimmel, de váltig állította, hogy ő belerakott mindent amit mondtam. Nagynehezen löttyintett még rá egy kis szódát, aztán jött a fizetés része. Kapott egy ötszázas italjegyet és egy kétezrest, ebből kellett volna nyolcszázig visszaadnia. Kaptam is ezerkétszáz forintot. Újabb közös győzködés és rögtönzött másodikos matekóra után megkérdezte, hogy akkor esetleg visszaadja-e az italjegyet. Huhh.
Az Aiming koncert nagyon jó hangulatú volt, csak kicsit korán kezdődött. Az első sort három Let You Down rajongó alkotta, akik állandóan repetázni akartak a kedvenc slágerükből. A másodikat olyan öt méterrel hátrébb mi csajok (mert mi tudjuk, hogy a keverő elé kell állni, mert ott szól a legjobban). A többi negyven ember szanaszét ült-hevert ill. azt a néhány idióta csajt bámulta elképedve, akik középen üvöltöttek és ugráltak összekapaszkodva. Sajnálhatja az a sok EDDA rajongó, akik este dugig megtöltötték ugyanazat a sátrat, hogy nem jöttek korábban, mert nagyon jól szóltak a srácok.
Sokmindent nem hallottam a Fesztiválból (tavalyi Szigetes élményeink alapján ezt már sejthettem volna, akkor nyolc órán át próbáltuk összeterelni kb ugyanezt a bandát, végül midenki összeveszett mindenkivel és hazament, mi meg ott álltunk hajnalban Petivel tanácstalanul egymásra bámulva, úgy, hogy összesen három taktus értékelhető zenét hallottunk...), de picit sikerült elszöknöm két Belga számra, egy Belmondo beállásra és Timivel még a nagyszínpad elé is befurakodtunk a Delinquent Habitsbe belehallgatni, hogy elsajátítsuk az o-o-yea! kiáltásokat. Ültem idén is VIP pihenőben, végül is fogjam be a szájamat. :)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése