Ma rájöttem, hogy le lehet futni a félmaratont simán. Etuskám, ezzel kellett volna kezdened, nem mindenféle győzködéssel. Hát ez pofon egyszerű dolog. Mindössze el kell indulni, és aztán futni kell, és nem szabad megállni a célig.
Ez egy ilyen nap. No work today, ezért már este megtárgyaltuk, hogy ma alszunk amíg bírunk. Leah ebben világbajnok, ezért mire felébredt én már majdnem befejeztem a takarítást: fürdőszobát suvickoltam, ablakot mostam, port törölgettem, mostam, porszívóztam, felmostam. Megkaptam a "perfect flatmate" kitüntető címet, úgyhogy most már megnyugodhatok. Azért figyelmeztettem, hogy csak néha tör rám a takarítási hullám, úgyhogy olyankor soha ne álljon az utamba, mert még elmúlik. Megígérte, hogy nem fog. :)
Még a takarítás után is maradt egy csomó energiám, úgyhogy elmentem futni. Kicsit módosítani akartam az útvonalon, ebből az lett, hogy végignyargaltam a vasút mentén egészen a Dunáig, megnéztem a szépen parkosított Kopaszi-gátat és onnan jöttem haza. (Marcs, útközben találtam még egy kávézót, ahol van forrócsoki!) Pont egy órát szaladgáltam, de meg sem kottyant. Lehet, hogy azért, mert azon agyaltam útközben, hogy az Univerzumban korlátlan energiamennyiség áll rendelkezésemre. Meg a címben említett Apollo 440 dal járt fejemben, és annak tök jó ritmus a van. Kicsit azért koncentrálnom kellett, hogy ne táncoljak közben, mert a riszálás és a karmozdulatok hátráltatják az embert a haladásban. A Kopaszi-gáton a hajóállomás tetszett nagyon, ott azzal szórakoztam, hogy lerohangáltam a babakocsi lehajtón és fel a 15 lépcsőn, körbe-körbe, vagy tízszer. Micsoda formás hátsóm lesz így nekem! :D Ja, és van ott víziszínpad is. Jövő nyáron megyünk oda koncertezni.
Érdekes az sem zavart, hogy esett az eső. Bár mire hazaértem csurom vizes voltam, de azt mondtam Leának, hogy meggondoltam magam és inkább úszni mentem. A lakótársam szerint még vicces is vagyok, nem csak jófej meg szorgalmas, hát nem tökjó? :)
Mostan csak töltődöm. Lubickoltam, szépültem, olvastam, hallgattam Schmidtverát, E.T.TEM, most pedig eljátszom a gitáron, hogy plöm-plöm, meg hogy sallala.
Szép hétvégét nektek!
(Ja, két hét múlva megyek Svájcba! Ollé!)
Ez egy ilyen nap. No work today, ezért már este megtárgyaltuk, hogy ma alszunk amíg bírunk. Leah ebben világbajnok, ezért mire felébredt én már majdnem befejeztem a takarítást: fürdőszobát suvickoltam, ablakot mostam, port törölgettem, mostam, porszívóztam, felmostam. Megkaptam a "perfect flatmate" kitüntető címet, úgyhogy most már megnyugodhatok. Azért figyelmeztettem, hogy csak néha tör rám a takarítási hullám, úgyhogy olyankor soha ne álljon az utamba, mert még elmúlik. Megígérte, hogy nem fog. :)
Még a takarítás után is maradt egy csomó energiám, úgyhogy elmentem futni. Kicsit módosítani akartam az útvonalon, ebből az lett, hogy végignyargaltam a vasút mentén egészen a Dunáig, megnéztem a szépen parkosított Kopaszi-gátat és onnan jöttem haza. (Marcs, útközben találtam még egy kávézót, ahol van forrócsoki!) Pont egy órát szaladgáltam, de meg sem kottyant. Lehet, hogy azért, mert azon agyaltam útközben, hogy az Univerzumban korlátlan energiamennyiség áll rendelkezésemre. Meg a címben említett Apollo 440 dal járt fejemben, és annak tök jó ritmus a van. Kicsit azért koncentrálnom kellett, hogy ne táncoljak közben, mert a riszálás és a karmozdulatok hátráltatják az embert a haladásban. A Kopaszi-gáton a hajóállomás tetszett nagyon, ott azzal szórakoztam, hogy lerohangáltam a babakocsi lehajtón és fel a 15 lépcsőn, körbe-körbe, vagy tízszer. Micsoda formás hátsóm lesz így nekem! :D Ja, és van ott víziszínpad is. Jövő nyáron megyünk oda koncertezni.
Érdekes az sem zavart, hogy esett az eső. Bár mire hazaértem csurom vizes voltam, de azt mondtam Leának, hogy meggondoltam magam és inkább úszni mentem. A lakótársam szerint még vicces is vagyok, nem csak jófej meg szorgalmas, hát nem tökjó? :)
Mostan csak töltődöm. Lubickoltam, szépültem, olvastam, hallgattam Schmidtverát, E.T.TEM, most pedig eljátszom a gitáron, hogy plöm-plöm, meg hogy sallala.
Szép hétvégét nektek!
(Ja, két hét múlva megyek Svájcba! Ollé!)
Bejegyzések
9 megjegyzés:
Arra kis zárójeles megjegyzésre a végén várt a szakvezetés epedve :)
Gondoltam ám, hehe. :)
A hátsód már most is remek formájú. :)
Egy titkos rajongó <3
Na, hát így legyek én jófej, hogy engedem itt nektek a névtelen kommentelést. :)
remek, Tucsikem. Hazajovok, erre mit olvasok? hat azt, hogy le akarsz futni egy felmaratont (na jo, nem pont ezt irtad, de en ezt olvastam ki belole :). nagyszeru!!!! majd futunk egyutt!!! :)
etus, a klettersteiger :)
ps: a hatsodnal meg nem tartok, a felmaraton futas elolvasa utan nekialltam kommentelni :)
Etusom, eszembe jutott egy jó kis neked való ezoterikus könyv, csak elfelejtettem elhozni Ferihegyről. Az a címe, hogy "A békés harcos útja" és úgy világosodik meg benne a főhős, hogy közben sokat fut. Szerintem tetszene. :) Van már belőle film is, de azt még nem láttam.
Szívecskéket amúgy csak két galád általam ismert blogolvasó képes nekem írni, ebből az egyik Zsófi. Ha ő nem vallja be, akkor a másik reszkessen!
Remek, Tücsi, remek! Most töltöm fel a Klettersteigos fotókat. Meg kaptam gondolkodnivalót az egyik klettersteigos leányzótól, pedig nem is tud róla, micsoda leckét adott nekem fel. :) Majd elmesélem. De most pörgök. :)
etus
Pörögj csak Etus, nagyon helyes! :) Végül sikerült megfejteni az étlapot?
so-so. A könyvet kérem, a filmről jókat írnak. Meg fogom nézni. De persze olvasva az igazi :)
etus
Megjegyzés küldése