A hajó ha nem jó

Július 8. Kedd

Ahoi ismét. Tegnap Füredről eljutottunk Szemesig, és most jól itt ragadtunk. Az történt ugyanis, hogy volt kellemes szelünk a Tihanyi-szorosban, aztán volt jó kis haladós szelünk kb. Földvártól, aztán sikeresen kikötöttünk a már tavalyról ismerős balatonszemesi kikötőben, ahol időközben elkészült a saját fürdőház is. No, ezt alaposan fel is avattuk, ugyanis mire visszajöttünk a vacsora utáni koktélozással egybekötött Citadella-kártyapartiról, addigra akkora szélvihar lett, hogy akármilyen szorosra húztuk a köteleket, ide-oda dobálta a hajót, és kicsit megszaggatta az orrvitorlát is. Így aztán bátor kapitányainkat hátrahagyva bemenekültünk a jó meleg zuhanyzóba a polifoamokkal és a hálózsákokkal. Kicsit zavaró volt, hogy egész éjjel zúgott a ventilátor, égett a lekapcsolhatatlan előtéri lámpa, emberek jöttek-mentek, folyatták a vizet, meg hajat szárítottak… de annyira álmosak voltunk, hogy ezek a dolgokat csak felületesen érzékeltük. Vityáék nyomták a legnomádabb rákkendroll életet, ők hajnalban kiköltöztek a fűre, a szabad ég alá. Mindezek dacára reggelinél még mindig jó kedvük volt. Igazából mi is izgalmas kalandnak értékelnénk az éjszakát, ha most nem kéne vitorlafoltozó ember után rohangálnunk. Illetve ugye a többiek rohangálnak, én meg itten blogolok. Már a szemesi és lellei lehetőségeket sikerült kilőnünk, most épp Siófokra tart a vitorla és hordozóbrigádja. Ha ott sem tudják összevarrni, akkor irány Gyenesdiás. Addig itt ülünk, és Marcsival vicces hajóneveket gyűjtünk. Eddig találtunk pl. „Vüncsi”, „Ez is Samu”, "Hablegény", "időELIZélő", "Solar Bear" és „Szélcsend” névre keresztelt vitorlásokat. További mókás dolgok a környéken a „Hal-álom” falatozó és egy tündéri foltos kopó, aki a kabintetőn hasalva bámulta szomorúan, ahogy gazdái szájában eltűnik lassan a reggeli, hatalmas fejét a kissé lelógatott mancsaira támasztva…

Még jelentkezünk!