Köszi, Vera! :)

Sikerült kicsit kipihenni a hét mozgalmas első felét. Tegnap ugyan el kellett volna utaznom egy három napos turnéra, de lemondták. Úgyhogy maradt a munka, és egy teljes szabad délután. :) Sikeresen el is duhajkodtam a hirtelen jött ajándék magamra fordítható órákat, és: gitároztam. Meg énekeltem ezerrel. Hülye zenész vagyok, asszem. :)
Ellenben reggel nem volt túl jó kedvem, mert kicsit azért zűrös a zélet (jön a tavasz, vagy mi - csak olyan, mintha rögtön egyszerre négy tavasz jönne...) és úgy döntöttem, hogy egy kis Schmidt Vera kell ehhez. Úgyis az "Ébredésre" című számmal kezdődik az albuma, az pont kellett is ahhoz, hogy egyáltalán hajlandó legyek elhagyni az ágyat. Meg egy kis "Süvít a széééél...". Ha nem imádnám a Verát, még irigykednék a végén. Az egész albumból érződik az eufória, hogy ő most milyen boldog, hogy semmi más dolga, csak alkotni és zenélni kell. Én is lennék eufórikus egy stúdióban Jamie Winchesterrel. :)