csütörtök, október 13

Óda a lomtalanításhoz


Közeli helyeken
Szemétdombokon, -hegyeken
Kibelezett bőrkanapék üregében

Túl közeli helyeken
A régi parkolóhelyemen
Most is mások éldegélnek

Itt ül a lomis a nyakamon
Kifogy a zöld a lábam alól
Akkor is jönnek, ha nem akarom
Mert nem kis érték a kacatom
A sok vackot mossa eső és széthordja a szél
Ez a pár ember ebből tényleg megél?
"Porrá lesz hát ó! jaj nekünk!
bedarálják, amit el nem viszünk..."



Pont olyan szenvedés nekem minden évben végignézni ezt az utcai szemetelést, mint nektek ezt a rémes átköltést elolvasni. De túl éltük az ideit is, itt a vége, fuss el véle. Jöhet a lombtalanítás.

1 megjegyzés:

mary írta...

Ó, erre emlékszem. Mire leesik az első hó, talán eltűnik a lomtalanításból visszamaradt utolsó kis műanyagforgács is. :)