Néha kétségbeesek, hogy mennyi megvalósulatlan tervem van, és most ne világmegváltó vagy karrierista elképzelésekre gondoljatok (bár egyszer lehet, hogy összeállnak azzá), hanem sok kis apró, elvégzendő, kitalálandó, megvalósítandó, létrehozandó, MEGALKOTANDÓ dologra.
Aztán rájövök, hogy semmi okom kétségbeesni, amíg ennyi megvalósulatlan tervem van. Ha nem lennének terveim, az lenne csak kétségbeejtő állapot.
A következő hónapokban (sőt, előreláthatólag években) pedig garantáltan nem fogok kifogyni belőlük, és az unatkozás múltba vesző, távoli derengő emlék lesz csak.
2 megjegyzés:
Írjál szép listát :)
Amúgy az unatkozás mint olyan hivatalosan megszűnt a YouTube és a gasztroblogok feltalálásával...
A patchwork és lakberendezős blogokra gondolsz? :)
Megjegyzés küldése