Otthonülős csajos este

Régen tartottam már igazán, velejéig, minden szempontból csajos, otthonülős estét. Azok kedvéért, akik nem rendelkeznek ehhez kellő számú X kromoszómával, vagy ha esetleg mégis, de mondjuk sok éves gyereknevelési gyakorlat során elhomályosultak az egyedül töltött estékről szóló emlékeik, elmondanám, hogy ez miből áll. 

1. Szabadidőruhát húzol és egy félholt hajgumival összefogod a hajad. Már ha megfelelő lobonccal rendelkezel ehhez.
2. Választasz egy csöpögős, habos-babos, bugyirózsaszín romantikus filmet, amit a hálistennek talpig férfi pasid/férjed úgysem hajlandó veled megnézni.
3. Bespájzolsz valamit, amivel súlyos bűntényeket lehet elkövetni. Csokit, chipset, gumicukrot. Én a sajtos popcornra szavaztam. 
4. Bevackolod magad az ágyba, sok párna közé. Lehetőleg kockás pléddel. Esetleg nagyméretű plüssmedvével (vagy pingvinnel - nekem az jutott).
5. Ellenőrződ, hogy van-e karnyújtási közelségben százas zsepi csomag.
6. Elindítod a filmet és az első tíz perc alatt betolod a popcornt/csokit/chipset.
7. Onnantól bőgsz, mint a záporeső. 

Hát valahogy így. Aki  nem érti elsőre, ne firtassa, hogy mi ebben nekünk a jó. Túl gyakran nem érdemes csinálni, mert azt már úgy nevezik, hogy önsajnálat és súlyos önértékelési válsághoz / elhízáshoz / eltramplisodáshoz vezet. Vagyis nagy dózisban méreg, de kis dózisban orvosság. Mert néha jó fulladozva zokogni, látszólag ok nélkül. Most sincs semmi bajom, mielőtt bárki  bármi rosszra gondolna. Valójában ilyenkor minden elfojtott könnyet kisírhatsz magadból, legyen az bármilyen régi. És nekem ne mondjátok, hogy nem tud ennyi összegyűlni, mert igenis tud. Sok kicsi sokra megy. Főleg ha olyan remekül vágsz minden apró tüskéhez jó képet, mint én.

Nos, mára asszem elég közhelyet írtam le. Arccal előre, este buli. :)