Csíp, mint a csibor

Zenekartagok egymás közt:
- Szerintem ez nem befogadhatatlan.
- És tényleg ezzel szeretnénk jellemezni a zenénket?

Kötekedő dobos beszélget az Alfahím-gitárossal, aki eddig remekül titkolta domináns énjét:
K.D.: - De a gitárszólónál valahogy csak három kör van.
A.G.: - Az négy. (Eldúdolja, számolunk, szerintem stimmt.)
K.D.: - De nem, mert figyelj, ez a versszak körnek csak a háromnegyede, vagy a kétharmada...
Tücs,akinekmuszájmindenbebeleütniazorrát: - Szerintem nagyon kompakt kis szóló ez. Akárhány kör is, pont így jó.
K.D.: - Dedede...
A.G.: - LE LEHET KÍSÉRNI A SZÓLÓMAT, JÓ?
(Kis intermezzo, általános derültség.)
K.D.: - Hoppá! Oké, értettem, bétahím dobos meghúzza magát a dobok mögött.

Marketingügyi tanácskozás:
- ... de érted, odamegyünk mi, akiket a kutya sem ismer...
- Nono! A Kutya ismer minket!
- Rendben, ezennel kikiálthatjuk szlogennek: "A Kutya is ismer minket!^(c)"

Tipikus zenekari kupaktanács:
(Mettyú jobbra el.)
Dá: - Blablablablabla blabla blabla...
Doki: - Blablablabla...
Tücs: - Blablablabla...
(Öt perc múlva: Mettyú vissza.)
Mettyú: - Akkor foglaljátok össze, hogy mi történt az utóbbi öt percben!
Doki: - A Marcsi meg a Laca nem hagytak senkit szóhoz jutni, mert veszekedtek.

Figyelem, figyelem!

Hamarosan jelentkezünk! Konkrétumokkal!