Mindaz, ami kimaradt

Elkeseredett kísérletet teszek bepótolni az elmaradt beszámolókat.

Kezdjük ott, hogy voltak a bulik, meg a nem annyira bulik.

Dec. 29. Malacka és a Tahó koncert volt a Dürer Kertben, az I. Budapesti Reggae és Ska Fesztivál keretében. Már nem lehet rossz. Előtte söröztünk a fiúkkal, meg boroztunk az Anettel. Aztán jött a drága újságíró-törzsrajongó-bloggerkollegina és jött vele a nagymama-féle málnapálinka. Üldögéltünk, nevetgéltünk, iszogattunk, míg egyszercsak arra nem járt egy darab marcona biztonsági személyzet, felnyalábolta a kis laposüveget, mondván, ezt most elviszi, mert tuti nem itt vettük. Hirtelen mindenki lefagyott a döbbenettől (jójó, igaza volt, de akkor is, az a NAGYI isteni málnapálinkája, az ORVOSSÁG), kikerekedett szomorú szemekkel bámultunk a marcona után, amit nagyon jól tettünk, mert így láttuk, hogy melyik kukába dobta az üveget. A kohutandris meg halált megvető bátorsággal visszaszerezte, mert az ő szíve aranyból van. Aztán jött a koncert, ami már nem azért, de fergeteges volt, lett is rólam sok remek sztárfotó, megint a Richie-től, nanáhogy. Aztán ottan volt Luczifer barátom. (Aki akkor lett Malacka rajongó, mikor egy érdekes este után, aminek nem sikerült megtalálnom a beszámolóját, pedig megesküdtem volna, hogy írtam róla, mert aznap volt az utolsó Pauly Pilot koncert, aznap rémültünk halálra a ManökkenProletarztól és aznap is Marcsinál kötöttünk ki az erkélyen, Balázs pálinkájának köszönhetően (na ugye, hogy mégsem tehetek mindenről ÉN??? valami csak szárad a ti lelketeken is!), szóval mentünk hazafelé a Luczival és akkor aszonta, hogy jaja, az valami híres zenekar, a Malackaésatahó, de most hirtelen nem tudna idézni egy slágert sem, és hát akkor én töviről hegyire elénekeltem neki a Születésnapi zsúrt, hogy okosabb(?) legyen. Azóta azt állítja, hogy gyakran álmodik írásvetítőkkel. Nem csodálom.) A Luczival még ittunk néhány baracklevet, aztán hazavittek kocsival, csak még előtte be kellett ugrani még koccintani egyet a goldkráunba, mikor már össze akartam esni a fáradtságtól, de megláttam a snooker asztalt és nem volt többé menekvés. Tücsök O'Sullivan fél négyre ért haza, többórás küzdelem után, mely alatt isteni slágerek bömböltek a hangszórókból. Nem, nem voltak isteniek, de mindegy volt, mert koncentrálni kellett, hogy egy piros, egy színes..., mondom egy piros... naaaa, nemáhogymámegintnem... A maximum break még várat magára, úgy érzem.

Másnapra szolid estét terveztünk. Mivel Marcsi meghívatta magukat hozzánk Szilveszterre, ezért délután bevásároltunk Évivel, utána hárman csajok elmentünk moziba. Mozi előtt kávézós, csajos művészfilmet nézős estének indult. Egy Sam Mendes filmet néztünk, a címe Away We Go (Továbbállók) és egy gyermeknevelés céljából új otthont kereső párról szól. A főszereplők nagyon gyorsan megszerethetőek, a mellékszereplők meg egytől-egyig extrém személyiséggel rendelkeznek. Absolutely recommended. Imádtam a zenéjét, ami javarészt Alexi Murdoch angol folkzenésznek köszönhető, Maya Rudolph gyönyörű pocakjának pedig azonnal kiosztanék egy Oscar díjat. Mozi után beugrottunk megnézni a Balázst meg a Luczit, akik a város egyik legsötétebb környékén tartottak valami találkozót. No, ezzel le is tudtuk a Szilvesztert, de legalább megszerveztünk a SuSU első koncertjét 2010-re. (Sötét környéket mondtam volna? Ádehogy. Felejtsétek el. Remek kis koncert lesz!) White Terrort meg NE igyatok. Arról szól, hogy India leggazdagabb kikötője leigázza a finneket, közben görög narancstermelők felégetik a brazil nádcukorültetvényeket. Mindez egyszerre zajlik a fejedben és a gyomrodban. Brrr.

Így hát. Másnap. Másnap volt. Bezony. Ültünk négyen a konyhában, ebből hárman bután néztünk magunk elé, a Balázs meg röhögött. A Bótos meg nem jött, mert dolgozott sokáig, a Y10K problémán, aztán meg pezsgővásárlás közben rászakadt a szutyok az égből és aszonta nem megyünk sehová. Marcsi is aszonta, hogy szósenincsen szabadtéri partizásról, úgyhogy otthon hallgattuk a Kerekest, meg néztük ezt, meg régi Aerosmith videókat, aztán éjfélkor stílusosan lejátszottam nekik a Futurama első évad első részéből az odavágó tíz mp-et (itt látható, 1:22-től), aztán megnéztük a Shaun of the Dead-et és mindenki elment aludni. Peti meg hajnalig dolgozott, szokás szerint, aztán fél ötkor már haza is ért és onnantól van boldog új évünk.

(Jajj és kihagytam az est párbeszédét. Malacka és a Tahó, egymásközt:
kohutandris: -Na, Anett, akkor már csak te vagy hátra.
Anyett: - Hogymicsoda?
kohutandris: - Már csak neked nincs gyereked.
Tücs: - Hé, és én??
kohutandris: - Ja, meg a Tücsi, tényleg!
Anyett: - Meg a Tamásnak sincs.
kohutandris: - Ja, meg a Tamás.)