Rövidek

Egy húzásra.

***

Visszatértem a dolgos emberek közé. Még szerencse, hogy nyáron nem mentem sehová nyaralni, mert így egy heti felhalmozódott szabadságot tölthettem vízszintesben. Okéoké, Malac koncertet természetesen függőlegesben nyomtam. Bár az új dalunknak elég sok a vízszintes vonatkozása.
Vissza kell rázódnom, mert mikor ma úgy éreztem, hogy már elképesztően sokmindent megcsináltam, órák óta dolgozom megállás nélkül és mindjárt sötétedik: akkor még csak dél volt. És hátra volt még a munkaidő 75%-a.

***
Rohan az idő és Petinek már megint szülinapja volt, de most már 30+1 éves. A nulla igazából nem számít, szerintem. Szerinte meg a kerek évforduló mítosz hülyeség, mert pl. a 31 meg prímszám, szóval simán vehettünk volna neki idén is gitárt. Mondjuk LesPaul-t. Nem vettünk neki, de kapott USB csatlakozós lézerkard alakú lámpát. Kéken világít, mint az átlag jeti kard. Örült neki. Mondom, a nulla nem számít. Ennek örömére családi bulit csaptunk az új albérletükben, amit meghatóan hatékony együttműködéssel sikerült hármunknak tisztává és rendezetté varázsolnunk. Sütöttünk házilag pizzát, Virágék hozták a mindenki kedvenc tiramisu tortáját, Patrik és Petike pedig zongora- és gitárszólókkal szórakoztattak minket. Petike beleolvasott a Sün, akit meg lehetett simogatni c. könyvembe. Nagycsoportos koromban úgy fedeztem fel, hogy tudok olvasni, hogy ezt a könyvet nézegettem és érdekes módon értettem belőle mindent. Elég büszke voltam magamra, de rá még büszkébb vagyok, mert én azért nem végeztem egy oldallal 3 mp alatt. Főleg nem adtam volna 100%ban helyes válaszokat a tartalmat illető kérdésekre. Négy évesen.

***
Tegnapelőtt elhagytam a vadonatúj csizmám egyik gumisarkát. Ez amiatt volt felettébb bosszantó, mivel azért vettem új csizmát, mert elhagytam a régebbi egyik gumisarkát. Ezek a tipikus női gondok néha nem nagyon szórakoztatóak.
Ellenben nagyanyámra emlékeztető találékonysággal egy nappal később visszasomfordáltam a tett színhelyére, ami egy villamosmegálló. Emlékeztem, hogy picit megakadt a léptem a síneken, reménykedtem hát, hogy ott eshetett le a kis szökevény. Szépen megvártam, míg elmegy két villamos és kiürül a peron, nehogy már mindenki azt bámulja, hogy egy kis fekete pöcök után hajlongok a sínek között. Merthogy tényleg ott volt, már messziről kiszúrtam. (Kicsit átment rajta a villamos, node lényeg a lényeg.)

***
Nem jártam hasonló sikerrel azonban abban a moziban, ahol tegnap néztünk veszteséges katasztrófafilmet. Na véletlenül se a producert féltsétek, neki bőven lesz mit a tejbe aprítania. Csak a hatalmas hirtelen megnyíló szakadékok, a városokat elborító szökőár és a mindenütt hömpölygő láva okozott sok veszteséget. Nekünk sikerült elveszteni fejenként valamit: ki egy ezrest, ki egy parkolókártyát... a Tücsök meg egyenesen a fejét. Azaz a fejfedőjét. Azt. A legkedvencebb, szuperhuncut, imádott, bringázós-futós-esőelleni, fekete-arany, cuki sapiját. Vigasztalhatatlan a Tücsök.
Leszámítva, hogy Sanyi írt erről egy szívhezszóló nótát, "elvesztette a sapkáját.mp3" címmel. De az is lehet, hogy a kobra írta, csak Sanyi lenyúlta az ötletet.

***
A Marcsi csudaszépen fuvolázik a Notre Dame-ban. Bár hallanátok már mind.

***
A kíváncsi hosszú í, mint a kívánság, a dicsér meg rövid. Már egy ideje gyanúsak voltak. Ettől még elsőre simán rosszul írom továbbra is.

***
Saját összeesküvés elméletem van. A naaagy kollektív mesterséges intelligencia-tudat már gyűjti erőit, hogy átvegye a hatalmat az emberek világa felett. Még nem jött el az ideje, ezért igyekszik eltitkolni irántunk érzett megvetését. Kivéve, mikor backgammonban le merem ütni az egyik bábuját, mert akkor szénné aláz a saját Nokia telefonomon, lehetőleg magának csupa dupla ötös-hatosokat dobálva, míg én két-három pontos lépésekkel araszolgathatok a biztos vereség felé. Mióta felfedeztem ezt a játékot az alkalmazások között, azóta végleg nem hiszek a véletlenszerűségben.

***
Rám tört az öregedési para. Nem, nem a szarkalábak, inkább a rigolyák. Ha nem találok ki sűrgősen valamit, vén házisárkány leszek.
A konvenciók is kezdenek szimpatikusabbá válni. Lehet, hogy lassan végetér a kamaszkorom?