Ma (izé, tegnap) Keszthelyen játszottunk a Villogós Tornyokkal, már megint Balaton-közelben, naná. A rendezvény hivatalos elnevezése "Angolul beszélők napja" volt, mi is igyekeztünk angolítani magunkat. Az was the koncepció, that kábé fele-half arányban played magyar and English dalokat. Vera konferált, I was translating. Nem vagyok elég hű szinkrontolmács, muszáj voltam a kissé berozsdásodott, valamely hátsó agykamrában porosodó angoltudásom nyikorgó részeit extra poénkodással kompenzálni. Tücsök féle angol-humor, hö hö hö. De a közönség vette a lapot, egy nagyon bátor (mellesleg elképesztően jóképű) néjtív szpíker srác oda is jött a koncert végén, hogy mondjon ő is egy vicceset:
"Thank you very much. I was glad to hear such a beautiful violinist."
Mikor a váratlanul túlterhelt látóidegeim végre feloldották a gátlást a többi arcomon hordott szervem vegetatív és motoros idegrostjairól, először is gyorsan elpirultam, aztán kinyögtem a világ legeredetibb "Woooow, thank YOU!"-ját. (És valószínűleg azt értettem alatta, hogy Thank GOD!)
Aztán rájöttem, hogy hehe, ez igazán kedves, de pont olyan, mintha azt mondanák "LÁTOM nagyon szépen hegedülsz". :) Szerencsémre még mindig kevés a folkhegedűs az országban és amíg szoknyát hordok a koncerten (és ahogy az általam és sokak által imádott csipkelődős humoráról híres fuvolista kollegina megjegyezte anno: amíg rendszeresen ellenőrzöm, hogy megvan-e még a csípőmozgásom), addig nagy gond nem lehet.
Koncert után angolosan távoztunk, akarom mondani siettünk haza, de így is éjfél lett mire visszaértünk. Hiába, a show-business már csak ilyen.
"Thank you very much. I was glad to hear such a beautiful violinist."
Mikor a váratlanul túlterhelt látóidegeim végre feloldották a gátlást a többi arcomon hordott szervem vegetatív és motoros idegrostjairól, először is gyorsan elpirultam, aztán kinyögtem a világ legeredetibb "Woooow, thank YOU!"-ját. (És valószínűleg azt értettem alatta, hogy Thank GOD!)
Aztán rájöttem, hogy hehe, ez igazán kedves, de pont olyan, mintha azt mondanák "LÁTOM nagyon szépen hegedülsz". :) Szerencsémre még mindig kevés a folkhegedűs az országban és amíg szoknyát hordok a koncerten (és ahogy az általam és sokak által imádott csipkelődős humoráról híres fuvolista kollegina megjegyezte anno: amíg rendszeresen ellenőrzöm, hogy megvan-e még a csípőmozgásom), addig nagy gond nem lehet.
Koncert után angolosan távoztunk, akarom mondani siettünk haza, de így is éjfél lett mire visszaértünk. Hiába, a show-business már csak ilyen.
Bejegyzések
4 megjegyzés:
nice, but az igekötős igét azért még egybeírjuk no matter if it is megvan or nincs meg.
e :)
in paris you know, I understand when someone mond valamit franciául, és én pedig helyeslek neki a következő gyönyörű spanyol szavakkall sí sí bien bien...
és kb fél angol fél spanyol mondatokat bírok csodás francia raccsolásssal ejteni. elmebaj.
de olvasd össze gyorsan a következőt és megkapod milyennek hangzik szerintem francia nyelv: zsömlepöszedezsőnézsákolölelveengemkisklisékiflimajonézzelollézsötrölödvemetrónülve..orevuááá
bótossommázzs
Nyííhííí :D
Érezzed magad nagyon jól! Addig is gyűjtögetem az elsikítanivalókat. :)
Remélem szombaton tudok partizni a muzéban...
Bocs Etus, javoll, javítva. Éjjel bloggolni veszélyes. :)
Megjegyzés küldése