Igen-igen, ugyanaz a pár cipő, aminek múltkor elhagytam a jobb sarkát, majd pontosan annyit fizettem a cipész bácsinak, hogy visszarakja, mint amennyibe az a fél pár került. Úgyhogy eddig a jobb félpár pontosan kétszer olyan értékes volt, mint a bal. Eddig. Mert most a bal megelégelte, hogy a jobb mennyivel jobb. Tegnap reggel még csak a gumi esett le a sarka aljáról, szabadon hagyva a fém rögzítőcsavart, ami azt eredményezte, hogy a múzeum márványpadlóján csak különleges hanghatások mellett tudtam közlekedni, ezért néha próbáltam nem helyezni súlyt a sarkamra, amitől meg hülyén bicegetem:
kopp - CSING - kopp - CSING - kopp - ssshhh - kopp - CSING - kopp - ssshhh ... stb, stb...
Nem túl szórakoztató dolog.
Viszont cserébe idegesítő.
Dehogy szórakoztató is legyen, ezért este, a szakadó esőben, az Astorián, a villamos becserkészése közben sikerült jól lecsúsznom a jármű alsó lépcsőfokáról, melynek következtében beütöttem mindkét sípcsontom, kibicsaklítottam a bal bokám, és természetesen: kitört a bal cipősarkam.
Így kerek a világ.
kopp - CSING - kopp - CSING - kopp - ssshhh - kopp - CSING - kopp - ssshhh ... stb, stb...
Nem túl szórakoztató dolog.
Viszont cserébe idegesítő.
Dehogy szórakoztató is legyen, ezért este, a szakadó esőben, az Astorián, a villamos becserkészése közben sikerült jól lecsúsznom a jármű alsó lépcsőfokáról, melynek következtében beütöttem mindkét sípcsontom, kibicsaklítottam a bal bokám, és természetesen: kitört a bal cipősarkam.
Így kerek a világ.
1 megjegyzés:
Irgum-burgum, Tücsök, mit csinálsz? Most már találkoznunk kéne. :)
Etus
Megjegyzés küldése