Ka-ra-lá-bé, ka-ra-lá-bé...

Kezdjük ott, hogy aki szereti az igazi bulis zúzós ír punk zenét, az most ikszelje be jól a következő Firkin koncertidőpontot: nov. 29. Corner's Pub! (Nem mellesleg, ezen alkalom előestéjén, azaz 28-án Biatorbágyon játszanak, és mi = C.Jam leszünk az előzenekar. Élmény lesz a közönségnek összehasonlítani egy lágy swinges női hangon előadott Whiskey In the Jart egy hörgős-dühös pasi verzióval.)
A vasárnap esti Stex-es buli egyszerűen FERGETEGES volt. Lehet, hogy nem elég egész napi kaja gyanánt négy darab muffint fogyasztani, mert így az egy korsó búzasör túl gyorsan hasznosul. Ha magamtól nem lettem volna elég feltűnő jelenség, hát Göttinger Pali még rárakott egy lapáttal, és két szám között bekonferálta, hogy "Ugráljatok bátran! Nézzétek csak Tücsit ott középen, na így kell ezt csinálni!" Dehát mit tegyek, ha olyan történelmi pillanatokat kellett megélnem, hogy egymás mellett állt mind az öt ex-Gallowglass tag, és épp senki nem akarta senkinek kikaparni a szemét. :) Ott volt még mindjártapuka Péter is, meg justkiddin Gergő és Noi, és mindenkit jól meg lehetett ölelgetni két sor pattogás között. :) Vagy ezt figyuzzátok: tőlem kettővel balra állt az ELSŐ pasim, akivel kb. nyolc éve nem beszéltem. Ezt a hagyományt most sem törtük meg, de így legalább mindketten békésen jól éreztük magunkat. Gondolom megnyugodott ő is, hogy ez a dühöngő őrült csaj hálistennek már a múlté.
A Firkinről még el kell mondjam, hogy Péter Jancsi lenyűgözően koreografált háromdimenziós fuvolajátéka mellett a képi- és zenei összhatást is megdobja, hogy egy igazi rózsaszín hajú punk lány hegedül! Nagyon tetszett, sőt, annyira, hogy nem is vagyok nagyon féltékeny. Gergő viszont máris rá akart beszélni a kék frizurára. Még gondolkodom. Peti is állandóan punkzenekart akar velem alapíttatni, de szerintem ehhez még nem elég dühösek a dalaim.

A muffinokat amúgy Etusnak sütöttem, akivel voltunk vásárolni, és jól nem vettünk neki semmit. Ellenben az egyéb tervezett programokat is hanyagoltuk, úgysmint laptop beállítgatás és társastáncoktatás. Viszont jól kidumáltuk egy tea mellett a világ nagy dolgait, úgysmint a "tartós párkapcsolat" kifejezés oximoron mivolta. Az úgysmint-et direkt ismétlem, mert tetszik.

A futásról meg annyit, hogy Etusban felmerült a gyanú, hogy minden futómániákussal van valami kis bibi. Illetve inkább valami nagy gáz. A lényeg, hogy a magánéletük elég ritkán sorolható a klasszikus modell szerint működő ill. a kiegyensúlyozott kategóriákba. Tegnap csak fél óra futást tudtam betuszkolni az estémbe, de az már nagyon kellett, úgyhogy a nagyobb hatás kedvéért kicsit felpörgettem a saját megszokott tempómat. Mivel Sanyi azt javasolta, hogy futás közben adjam át magam a karalábénak, igyekeztem erre koncentrálni az egyenletes légzés mellett, és utól is ért a megvilágosodás: azért futunk, mert rengeteg adrenalint szabadítunk így fel, csuromvizesre izzadhatjuk magunkat, liheghetünk szaporán és ráadásul eláraszt minket közben a nagy boldogság- és szabadságérzet. Vagyis nem úgy megy ez, hogy valaki szeret futni, tehát gázos a magánélete, hanem fordítva. Gondold át még egyszer Etusom, és aztán EGYET találhatsz, hogy milyen egyéb tevékenység hiányát kompenzáljuk... :)