Történnek ám a jó dolgok, jól. Meg sokan. Például arra is jó ez a blog, hogy emlékeztessem magamat minden ilyesmire. Példuál, hogy ma reggel megint voltam Lighthouse lemezfelvételen. Remélem hamar elkészül a CD, mert nagyon tetszik, szeretném már egyben meghallgatni.
Meg aztán ma nem kellett dolgozni. Vettem új gitárhúrokat és ha már ott jártam az Eldorádóban, kaptam Timitől bónusz palacsintát. Aztán itthon tölthettem az egész délutánt és foglalkozhattam az elvetemült dalaimmal.
Este meg megnéztem a When Harry Met Sally...-t. A jó öreg kérdést járja körül: létezik-e barátság férfi és nő között? (És persze: szex előtt, vagy utána? ...is?) Hollywoodban persze mindenre van recept. Erről jut eszembe, meg lehet nyugodni, Jill Mansellnél is volt happyend, minden főszereplő számára. Tanulság: ha egyedül maradnál terhesen, azonnal cseréld le a fodrászodat egy hímnemű hajvágó mesterre!
Ezt még elmesélem, már úgysem nagyon tudlak meglepni titeket (bár egyesek szerint nálam a dolgok legrikább esetben azok, aminek látszanak...). Tegnap reggel énekeltem a földalattin. Hangosan. Saját szerzeményt. (Naná. majdmég jogdíjat is fizetek...) Nem éreztem komplett idiótának magam, teljesen felszabadult pillanatok voltak. Főleg, hogy senki más nem ült a kocsiban a Vörösmarty és a Deák között.
Aki akar, aggódjon, szerintem jól vagyok.
Meg aztán ma nem kellett dolgozni. Vettem új gitárhúrokat és ha már ott jártam az Eldorádóban, kaptam Timitől bónusz palacsintát. Aztán itthon tölthettem az egész délutánt és foglalkozhattam az elvetemült dalaimmal.
Este meg megnéztem a When Harry Met Sally...-t. A jó öreg kérdést járja körül: létezik-e barátság férfi és nő között? (És persze: szex előtt, vagy utána? ...is?) Hollywoodban persze mindenre van recept. Erről jut eszembe, meg lehet nyugodni, Jill Mansellnél is volt happyend, minden főszereplő számára. Tanulság: ha egyedül maradnál terhesen, azonnal cseréld le a fodrászodat egy hímnemű hajvágó mesterre!
Ezt még elmesélem, már úgysem nagyon tudlak meglepni titeket (bár egyesek szerint nálam a dolgok legrikább esetben azok, aminek látszanak...). Tegnap reggel énekeltem a földalattin. Hangosan. Saját szerzeményt. (Naná. majdmég jogdíjat is fizetek...) Nem éreztem komplett idiótának magam, teljesen felszabadult pillanatok voltak. Főleg, hogy senki más nem ült a kocsiban a Vörösmarty és a Deák között.
Aki akar, aggódjon, szerintem jól vagyok.
Bejegyzések
5 megjegyzés:
Á, nekem pl. eszem ágában sincs aggódni. Hangosan énekelni nyilvános helyen teljesen normális tücsök magatartás.
Én múltkor a Blahán hangos rikoltások közepette rohantam le a galambokat. :)
Ne aggódj, szerintem is tök normális dolog nyilvánosan énekelni. :)
Etus
Ja. Lehet, hogy megpróbálhatnám közönség előtt is. :D
Az éneklés miatt én sem aggódom. A könyv és film választasáid miatt talán...
Ugyan már. :) Ha ez vigasztal, a Secretet négyszer láttam az utóbbi két hétben, viszont ellenálltam a kísértésnek, hogy megnézzem az Egyszert harmadszor. És Szerb Antalt olvasok mától.
Megjegyzés küldése