A cím elég hülyeség így, de eszembe jutott, hogy az annyira édes, mikor Schell Judit tiszta hamisan énekli ezt a dalt Csányi Sanyinak a Csak szex és más semmiben... :)
Hülyeségnek pedig azért hülyeség, mert pont arra jöttem rá, hogy esetemben az lenne az adekvát kifejezés, hogy nahát, boldogság, te már hazaértél előttem? Mert valahogy kb így történt. Gervai Miki jóbarátom, alkalmi lélekbúvárom és csi-kung oktatóm szokta mondani, hogy az emberek imádnak panaszkodni, hogy mennyi bajuk-gondjuk van, meg micsoda siralmas helyzetekbe keverednek, de ha jól megf***atnánk őket, akkor kiderülne, hogy a lelkük mélyén állatira így boldogok, ahogy vannak. A többség ehhez ilyen-olyan játszmákat játszik, dehát valahogy O-vá kell válni C helyett, ugye, Etus? ;)
Én meg hehehe, egyszer csak tényleg azon kaptam magam, hogy ha kicsit megkaparászom a felszínt amin általában lebegek (csalóka ilyen-olyan gondolatok közepette), hát alatta állatira rendben van minden.
Ennek örömére körbetáncoltattam a családot a konyhán-ebédlőn vasárnap. Még a hugomat is, unokaöcsistül. Ez azért egyszerűbb feladat lesz majd, ha már kicsit függetlenednek egymástól.
Az áradás amúgy már szombaton kezdődött és ki tudja mikor tetőzik. Egy kellemes séta keretében megtekintettem Marcsi majdnem kész Sakáltanyáját (delfines kádcsempéje van!), főztem ebédet Leának (és megtanítottam neki, hogy Székesfehérvár, ami így nem vicces, de úgy már igen, hogy egy ismerősöm német ismerőse egyszer ezt mondta koccintásnál, mert összekeverte a hosszú bonyolult magyar szavakat, hehehe, Leah is jót nevetett, aztán gyorsan rá kellett még világítanom, hogy mi köze a fehérbornak és a Fehérvári útnak Székesfehérvárhoz - asszem össze kell kapnom magam dán tanulás ügyben, mert én még messze nem tartok itt, hogy ilyenekre rákérdezzek), voltam próbálni a Lighthouse zenekarral, és része volt a napnak egy jó kis SpaceJam buli, ami máskor is mindig feldob, de most különösen jót őrjöngtem rövid vokalista vendégszereplésem alatt. Jelzem: mindezt tök józanul, mert én fuvaroztam haza a gitárost a saját kocsiján.
Peti mellett azért jó vezetni, mert saját rettegésének elfojtása érdekében nem kiabál, hogy MIÉRT NEM VÁLTASZ MÁR AZ ÉG SZERELMÉRE??? hanem mindkettőnk megnyugtatására percenként tízszer elmondja, hogy nagggyon ügyes vagy, húú de jól csinálod, hogy te milyen ügyes lány vagy, aztaaa!
És tücsök-barát méretekkel rendelkező kocsija van.
Vasárnap családtáncoltatás mellett kb egész nap gyakoroltam a hétfő reggeli Lighthouse stúdiófelvételre. Stúdiózni jó. Ezzel kezdeni a hetet még jobb. Ráadásként még a zene is tetszik. Ha kész lesz a CD majd meghallgathatjátok. :)
Perfect Monday még fokozódott rengeteg munkával, amit most egyáltalán nem bántam, aztán egy jó kis forró csokival a Balettcipőben - Perger művész úr nagyonbecses társaságában -, majd befejezésként Pauly Pilot koncertre gyűltünk össze a Gödörben. Sokan. (Esztivel (Pauly, Justkiddin) mostanában konspirálunk lelkesen zenei tevékenység ügyben, a recept az, hogy mindent (és mindenkit) bele, aztán majd jól meglássuk mi sül ki belőle.)
A sokan most a lehető legjobb értelembe vett sokan volt. Ott volt ugyanis az összes legjobb barátom. Ez a felismerés az adott fizikai síkon definiálható pillanatban is nagyon felelmelő, de a lényege az, hogy az életem egy örök hétfő este a Klubban.
Hülyeségnek pedig azért hülyeség, mert pont arra jöttem rá, hogy esetemben az lenne az adekvát kifejezés, hogy nahát, boldogság, te már hazaértél előttem? Mert valahogy kb így történt. Gervai Miki jóbarátom, alkalmi lélekbúvárom és csi-kung oktatóm szokta mondani, hogy az emberek imádnak panaszkodni, hogy mennyi bajuk-gondjuk van, meg micsoda siralmas helyzetekbe keverednek, de ha jól megf***atnánk őket, akkor kiderülne, hogy a lelkük mélyén állatira így boldogok, ahogy vannak. A többség ehhez ilyen-olyan játszmákat játszik, dehát valahogy O-vá kell válni C helyett, ugye, Etus? ;)
Én meg hehehe, egyszer csak tényleg azon kaptam magam, hogy ha kicsit megkaparászom a felszínt amin általában lebegek (csalóka ilyen-olyan gondolatok közepette), hát alatta állatira rendben van minden.
Ennek örömére körbetáncoltattam a családot a konyhán-ebédlőn vasárnap. Még a hugomat is, unokaöcsistül. Ez azért egyszerűbb feladat lesz majd, ha már kicsit függetlenednek egymástól.
Az áradás amúgy már szombaton kezdődött és ki tudja mikor tetőzik. Egy kellemes séta keretében megtekintettem Marcsi majdnem kész Sakáltanyáját (delfines kádcsempéje van!), főztem ebédet Leának (és megtanítottam neki, hogy Székesfehérvár, ami így nem vicces, de úgy már igen, hogy egy ismerősöm német ismerőse egyszer ezt mondta koccintásnál, mert összekeverte a hosszú bonyolult magyar szavakat, hehehe, Leah is jót nevetett, aztán gyorsan rá kellett még világítanom, hogy mi köze a fehérbornak és a Fehérvári útnak Székesfehérvárhoz - asszem össze kell kapnom magam dán tanulás ügyben, mert én még messze nem tartok itt, hogy ilyenekre rákérdezzek), voltam próbálni a Lighthouse zenekarral, és része volt a napnak egy jó kis SpaceJam buli, ami máskor is mindig feldob, de most különösen jót őrjöngtem rövid vokalista vendégszereplésem alatt. Jelzem: mindezt tök józanul, mert én fuvaroztam haza a gitárost a saját kocsiján.
Peti mellett azért jó vezetni, mert saját rettegésének elfojtása érdekében nem kiabál, hogy MIÉRT NEM VÁLTASZ MÁR AZ ÉG SZERELMÉRE??? hanem mindkettőnk megnyugtatására percenként tízszer elmondja, hogy nagggyon ügyes vagy, húú de jól csinálod, hogy te milyen ügyes lány vagy, aztaaa!
És tücsök-barát méretekkel rendelkező kocsija van.
Vasárnap családtáncoltatás mellett kb egész nap gyakoroltam a hétfő reggeli Lighthouse stúdiófelvételre. Stúdiózni jó. Ezzel kezdeni a hetet még jobb. Ráadásként még a zene is tetszik. Ha kész lesz a CD majd meghallgathatjátok. :)
Perfect Monday még fokozódott rengeteg munkával, amit most egyáltalán nem bántam, aztán egy jó kis forró csokival a Balettcipőben - Perger művész úr nagyonbecses társaságában -, majd befejezésként Pauly Pilot koncertre gyűltünk össze a Gödörben. Sokan. (Esztivel (Pauly, Justkiddin) mostanában konspirálunk lelkesen zenei tevékenység ügyben, a recept az, hogy mindent (és mindenkit) bele, aztán majd jól meglássuk mi sül ki belőle.)
A sokan most a lehető legjobb értelembe vett sokan volt. Ott volt ugyanis az összes legjobb barátom. Ez a felismerés az adott fizikai síkon definiálható pillanatban is nagyon felelmelő, de a lényege az, hogy az életem egy örök hétfő este a Klubban.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése