Kösz a szurkolást!

Köszi mindenkinek, aki kicsit is gondolt rám ma. Remélem hatott a csoki és meglesz az a vizsga. A három részből kettőről tudom, hogy sikerült, a harmadikat csak a szóbelire javítják ki, és addig nem árulják el. Bizakodom. Tudjátok, úszóversenyt tartanak a kopoltyúsok, a elsőként az angolna ér célba, mögötte érkezik a lazac, a reményhal meg utoljára...
Amúgy jó dolgom van má' megint, a héten másodszor vendégeskedett nálunk Csilla barátném és a kicsi félskót fia, Maci. Most épp Angliából ruccantak haza. Maci nagyot nőtt, és már nagyon pasi. Vannak tündéri szőke göndör tincsei, szigorúan csak a tarkóján. Egyedül eszi kanállal a krémtúrót, 70%-os sikerrel. A többi 30-at egyenletesen oszlatja el saját magán és rajtam... Ez a trükk még jól jöhet húsz év múlva is. Amúgy bármit lelkesen ki- és szétpakol, legyen szó konyhai edényekről, gyógyszeresfiókról, CD-kről, papírfecnikről, bonbonos tálról. Nem valami gyerekbiztos a háztartásunk, erre legalább gyorsan rájöttünk. Múltkor Gabó egészen jól lekötötte a börgerkőnigben begyűjtött lendkerekes R2D2 és a végtagjait állandóan elpotyogtató C-3PO figurákkal, de ma csak ketten voltunk mellette. Ebből én az idő nagyrészében süti sütögetéssel voltam elfoglalva, Csilla pedig a neten bújta a magyar nyelvű gyereklemez választékot. Remélem nem lesz túl nagy botrány, hogy a becses Ray Charles CDbox egy darabjának borítóját kicsit megcsócsálta valaki... (Ajajj!) Amúgy visszapakolni is szereti a dolgokat szerencsére, sőt, legnagyobb megdöbbenésünkre kicipelte a hálóból az ásványvizes palackot, és beállította a többi teli flakon közé a konyhában. Kérem, aminek helye van, annak helye van. Én kérek elnézést a szétszórtságomért. :)
Na mostan alvás, mert holnap olyat teszek, hogy ahhoz képest elenyésző jelentőségű, hogy a Zságer kifelejtett a dívák közül. Eh. Piha! Majd leshet a magyar zeneipar. ;)